Lily és Harry elmennek a vonat állomásra, ahol feltünik Ron és Hermione. Harry megismeri anyja legjobb barátait.

Harrynek tökéletes rémálma volt, a legrosszabb az volt bármit csinált nem tudott felébredni, abból a mély rémálomból. Az álom maga arról szólt, hogy Ron, Hermione és mindenki a világon meghalt azok közül, akiket szeret, és bármit csinált csak egy helyben állt mozdulatlanul. Cserbenhagyta őket… ez a legnagyobb félelme, hogy cserbenhagyja azokat, akik bíznak benne. Sajnos, semmi sem tart örökké, ezt már megtanulta. Végignézte, ahogy Voldemort mindenkit megkínoz és megöl… de a legvégén Bellatrix imperius varázslata hatására ő maga Ő Harry kivégezte Siriust… kavarog a föld… Nedvességet érez… és egyszer csak hidegzuhanyt kap a nyakába és felordít. Örült, hogy vége az álomnak, amire még a rémálom is enyhe kifejezés, de azért a jeges víz - mert tökéletesen érezte a jégdarabokat - egy kicsit nagyon hideg volt.
- Harry? Mondtál valamit, majd ordítottál… próbáltalak felébreszteni, de nem ment. Ez volt a tízedik vödör víz - mondta Lily mentegetőzve.
- Oh… kö… köszönöm, de jól va… va… HAPCI! - és máris meg volt az aznapi program. Feltakarítani a szobát.
- Bocsi - szólalt meg Lily - nem akartam, hogy megfázz, de szörnyen néztél ki. Csak segíteni akartam… esetleg segíthetek valamiben?
- Nem - sietett Harry - Mármint nem kell, egyedül is menni fog.
- Jó, akkor lent várunk. Ha végeztél gyere le reggelizni - szólt hátra Lily.
- Rendben, akkor majd találkozunk - kezdte Harry - Öööö… Measy már elment?
- Igen. Siess - válaszolta Lily a válla fölött, majd elment.

Harry gyorsan lezuhanyozott, megmosta a fogát és átöltözött. Lent Lily türelmesen megvárta. A reggeli a szokásos volt.
- Nem szeretnétek elpakolni a cuccaitokat? - kérdezte Mrs. Evans mikor felálltak az asztaltól - Elvégre vasárnap van.
- De, mindjárt el is rakjuk, csak először meg kell keresni az üstömet, már vagy két hete nem találom - mondta Lily.
- Nem is emlékszem, hogy az óta kerested volna, mióta itt vagyok - szólt közbe értetlenül Harry. Amiért kapott egy szúrós pillantást anyjától.
- De én csak egy hete vagyok itt… - próbálta Harry menteni a menthetőt.
- Na, mindegy. Menjetek és pakoljátok össze a cuccaitokat, na meg keressétek meg Lily üstjét - mondta Mrs. Evans.

Lily üstjét, ha hiszitek, ha nem a szomszéd kertjében találták meg.
- Ó, erre nem is gondoltam - kezdte Lily mikor meglátták az üstöt - Soha életemben nem néztem volna meg itt.

Ezután bementek, és megpróbáltak neki állni a cuccok összepakolásának. Lassan bekerült mindkét táskába egy két dolog. Ez a lassan három óra volt. Lefekvés előtt még bekerültek a legfontosabb dolgok majd annyiban maradtak, hogy holnap előbb felkelnek. Harry nagyon álmos volt, és mikor elaludt álmodott is. Voldemort és egy huszonéves nő egymással szemben állt. Voldemort mondott valamit, de nem értette tisztán, amit mond, de a nő érthette, mert elkezdett nevetni. Keserű volt, de attól még nevetésnek szánta. Mikor befejezte a nevetést azt mondta a nő, hogy soha, majd hozzá tette, hogy eressze el a barátait, vagy nem áll jót magáért. Harry most először meglátta a nő arcát, és ismerősnek vélte. Voldemort is fiatalabb volt. Ekkor összerezzent, mert Voldemort újra megszólalt. Megint nem értette, hogy mit mond. A nő viszont teljesen elsápadt, és azt mondta, hogy hazudsz. Most értette amit Voldemort mondott. „Ó, nem. Ne álltasd magad.”

És Harry felriadt az álomból. Eltelt pár perc mire felfogta, hogy hol van, és, hogy mi történt.
- Harry - hallotta Lily hangját - Itt a jegyed.
- A jegyem? Hogyan? - értetlenkedett Harry.
- Elmondtam rólad mindent anyáéknak, mert csak kell tudni rólad az igazgatónak, persze azt nem mondtam, hogy az én fiam vagy - hadarta Lily.
- Jó. Ugye tudod, hogy még nem pakoltam el a bőröndbe? - értetlenkedett tovább Harry.
- Igen, de én már elpakoltam a tiédet is. Ha felöltöztél, és megetted a reggelid akkor mehetünk is - mondta, majd felállt - Ó, és a taknyodat is feltakarítottam. Lent várunk!

Harry gyorsan felöltözött, és újra levetkőzött, hogy megmosakodjon, a megszokott sorrend szerint. Nem is gondolt rá, hogy a vasút állomáson kellemes meglepődés fogja érni. Lement, és meglátott egy férfit. Sose gondolta volna, hogy ő Lily apukája. Teljesen máshogy nézett ki, mint Lily.

- Jó napot! - köszönt illemtudóan.
- Szia! Harry Evans vagyok - mutatkozott be a nagypapa.
- Én Harry Potter vagyok - mutatkozott be a nagyapjának.
- Indulhatnánk? - kérdezte anyuci, vagyis Lily.

Megérkeztek, majd észrevétlenül átmentek a falon. Harry észrevette, hogy semmit sem változott a peron, még itt is tele volt emberekkel. Mikor Lily elkezdte a barátai felé húzni, nem tudott semmit sem tenni csak menni.
- Sziasztok! - mondta Lily ismerőseinek.
- Szia! - mondták azok, majd Measy kivételével mindenki értetlenül kezdett pislogni Harry felé.
- Ő itt az egyik barátom, Harry - a többiek még mindig hitetlenül nézegették Harryt, akinek a kezét Lily még mindig fogta - Harry Potter. A többiek most még értetlenebb képet vágtak.
- Isabell Pikec - mutatkozott be egy világos barna hajú világoskék szemű lány.
- Én Leila Pikec vagyok, Isa ikertesója - Harry ránézett és felfedezte benne Chot. Hosszú fekete haja, és barna szeme volt, bárkiről lehetett volna azt gondolni, hogy Isabell ikertesója, csak róla nem. Még egyszer végig nézett a lányon, és nyögött egyet. Fogalma sem volt róla, hogy Cho anyja és az övé barátnők voltak - Ő pedig Alice Prevett - mutatta be az egy perce még mellette lévő lányt - Öööö… vagyis ő ott Alice Prevett - mutatott egy lányra, aki épp egy fiúval csókolózott – na, mindegy Measy?
- Hm?
- Te nem akarsz bemutatkozni? - kérdezte Leila.
- Nem. Én már bemutatkoztam, amikor találkoztunk az Abszol úton - mondta Measy.
- Tényleg? - kérdezte Leila - Én azt hiszem, felviszem a cuccom a vonatra.
- Harry, nem jössz? - kérdezte Lily mikor látta, hogy Harry csak egy pontot nézz a tömegben - Harry?
- Öööö… nyugodtan menjetek, majd utolérlek titeket - mondta.
- Miért? - kérdezte Lily.
- Csak mintha láttam volna valakit.
- Harry, itt több száz valaki van - értetlenkedett Lily.
- Helló Evans - jött oda egy bizonyos fiú - Hogy telt a nyár? Ő meg ki? - mutatott Harryre, aki már messze járt.
- Kopj le Potter - azzal Harry után futott.
- Harry!!! De mi történt? Hogy hogy itt vagyunk? Még Hermione sem tudja, hogy hogyan - hallotta, hogy egy vörös hajú fiú hangját.
- Hát… öööö… izé… - hallotta Harry hangját.
- Hm? Ha tudnád milyen nehezen magyaráztam ki magam a szüleimnél, anélkül, hogy bármit mondanák a varázslókról. Szerencse, hogy tudtam merre lakik Ron. De ez megmagyarázhatatlan. Ugye semmit sem változtattál még meg? Az nagyon veszélyes lenne. Én Ronon rajta tudtam tartani a szemem, de… - eddig mondta, ugyanis Lily oda ért és köszönt.
- Szia! - mondta Lily mire nagy döbbenet futott át a fiún is, meg a lányon is - A nevem Lily Evans.
- Akkor megváltoztattad a múltat Harry - dörmögte az orra alatt a lány mire a vörös hajú fiú elkezdett nevetni - Fogd be, Ronald!
- Öööö… ő Hermione Granger, ő pedig Ron Weasley - mutatott a most már magában röhögő fiúra.
- Szia! - köszönt megkésve a lány, majd barátaihoz fordult - Gyorsan oda kell érnünk a roxfortba, hátha a könyvtárban van olyan könyv, amiből megtudhatjuk, hogy mi történt… - mondta, de Harry félbe szakította.
- Ahhoz fel kéne szállni a vonatra - figyelmeztette őket, hogy kevesebb, mint egy perc múlva indul a vonat.
- Akkor gyorsan fel kéne szállni - mondta Ron és elindult a vonat felé, a többiek pedig követték.

Amikor végre megtalálták Measyéket, már el is indult a vonat.
- Sziasztok! Már azt hittük, hogy nem is vagytok a vonaton - majd észrevette Ront és Hermionet, ezért hozzá tette - Mariett Aner, de ha jót akartok magatoknak, akkor csak Measy.
- Ronald Weasley, és hasonlóképpen Ron - mondta Ron.
- Hermione Granger - mutatkozott be Hermione is.
- Isabell Pikec.
- Leila Pikec - Harry szerint Ron és Hermione is észrevehette, hogy Leila nagyon hasonlít Chora, mert úgy néztek rá pár másodpercig, ahogy Harry.

Amint kényelembe helyezték magukat már is nyílott az ajtó és besétált rajta James Potter.
- Szia, Evans. Válaszolnál végre a kérdésemre? - kérdezte majd lehuppant Lily mellé.
- Nem - mondta, majd elő vett egy könyvet és olvasni kezdte. Ekkor pedig bejött Sirius és Pettigrew. Harry gyomra bukfencezett egyet, amikor meglátta őket, Siriust megölelte volna, Pettigrewt pedig megölte volna. De tudta türtőztetni magát. Ekkor Remus kopogott be.
- Bejöhetek? - kérdezte Remus Lupin.
- Te igen, de mond Potternek és Blacknek, hogy menjenek ki. És mond azt is Potternek, hogy azt se tudom mit kérdezett - mondta Lily.
- Öööö… de Lily James ott ül melletted, miért nem mondod te neki? - értetlenkedett Remus.
- Most már három kérdésem van. Miért nem kérdezted meg, ha nem tudod mit kérdeztem, ki az a fiú, és milyen volt a nyarad. Ja és még egy, ők kik? - mutatott Ronra és Hermionera - Mert ha azt hiszitek, hogy vak vagyok…
- Nyugi Ágas, nem hisszük azt, mert rajtad van a szemüveged. De akkor se hinnénk, ha nem lenne rajtad, mert akkor tudnánk, hogy vak vagy - szólt közbe Sirius.
- Miért érdekel téged egyáltalán? - kérdezte Lily.
- Miért ne érdekelne? Ez itt a kérdés - jött az azonnali válasz.
- Nem vagyunk egy kicsit zsúfoltan? - kérdezte Remus, aki még mindig állt, majd Harryékhez fordult - Én Remus Lupin vagyok, ők pedig Peter Pettigrew, Sirius Black, és James Potter.
- Én Hermione Granger vagyok, ők Ron Weasley és Harry Potter - szólalt meg Hermione, mielőtt Harry és Ron egy szót is mondhattak volna.
- Evans arra még mindig nem válaszoltál, hogy milyen volt a nyarad - mondta James.
- Miért érdekel ez egyáltalán, Potter? Amúgy meg nem láttalak, szóval jó volt - válaszolt végre Lily.
- Lily szerintem menjünk prefektusgyűlésre, mert előre hozták - szólt Remus.
- Miért hozták előre? - kíváncsiskodott Hermione.
- Black és Potter miatt - mondta Lily, majd futott is Remussal együtt.
- Akkor szerintem mi megyünk is - mondta Sirius, majd furcsa mód Measy is felállt.

- Ő hogy hogy velük ment? - kérdezte Hermione miután elmentek. Isabell és Leila megrántották a vállukat, majd újra kopogtattak, Harry, Ron és Hermione nagy meglepetésére Tom Denem állt az ajtóban.
- Mariett nincs itt? - kérdezte Denem Harry, Ron és Hermione még nagyobb meglepetésére.
- Jaj, Denem mikor fogsz már leszállni, szegény Measyről?! - kérdezte Leila.
- Majd egyszer… - kezdte Denem de Ron félbe szakította.
- Én ezt nem értem.
- Nem is kell értened - mondta a fiatal Voldemort, majd kiment.
- Ööööö… miért kereste Measyt? - kérdezte Harry a két lánytól.
- Bele van zúgva negyedik óta szegénybe, persze ha nem vesszük hozzá, hogy Denem mardekáros akkor még ő rá is mondhatnánk, hogy szegény, mert Measy egyfolytában kikosarazza, de ő nem tanul belőle - magyarázta Harrynek.
- Ő? Bele van zúgva valakibe? Egy Griffendélesbe? Ez biztos? - érdeklődött Harry.
- Igen. Miért kérded? - kérdezte Leila.
- Öööö… csak fura, hogy egy mardekáros, pont egy griffendélesbe szerelmes - próbálta kimagyarázni magát Harry.
- Hát igen. Denem csak annyit tud róla amennyit az előbb elmondtál, - mondta még mindig Leila - semmi többet csak annyit, hogy Griffendéles.
- Szerintem sose fog belőle tanulni, úgyhogy semmi értelme erről beszélni - dugta ki a fejét Isabell a könyvből, amit Harry észre se vett eddig.
- Azt hiszem, megkeresem Siriust - mondta egy kis gondolkodás után Leila.
- Nem bírsz ki nélküle egy percet sem? Mikor veszed már észre, hogy Blacket egy kicsit sem érdekled? Esküszöm olyan reménytelen, vagy mint Denem - mondta egy kicsit szúrósan Isabell. Leila szerelmes Siriusba?
- Sajnos. És soha - majd elment megkeresni Siriust. Mire Harry Isabellre nézett, az már újra olvasott.
- Ez egy kicsit-nagyon fura volt nem? - kérdezte Ron barátaira nézve - Főleg a Denemes rész.
- Hát, szerintetek is Leila Cho anyja? - suttogta Hermione, majd Isabellre pislogott.
- Igen - mondta a két fiú egyszerre.
- Nem lehet nem észrevenni, hogy mennyire hasonlítanak - suttogta Harry.

Amikor Lily bejött már sötétedett.
- Mindjárt oda érünk! Miért nem húztátok még fel a talárjaitokat? - kérdezte.
- Én már felhúztam - mondta egyszerre Isabell és Hermione.
- Gyorsan húzzátok már fel! - nézett Harryre és Ronra.
- Sziasztok! - jött be Leila, szintén talárban, a fülkébe.
- Mi a baj? - kérdezte Lily a barátnőjét.
- Sirius Black… - Lily már nem is figyelt barátjára miután meghallotta a nevet.
- Harry, Ron nem szeretnétek felöltözni? - kérdezte Isabell felnézve most már egy sokkal vastagabb könyvből.
- De - mondták, majd felöltöztek.

Ezek után néhány perccel feltűntek a roxfort tornyai. Néhány perc múlva megállt a vonat, és Harrynek most jutott eszébe valami.
- Hermione, Ron - súgta - Dumbledore tud rólatok?
- Igen - jött kétfelől a tömör felelet.
- Siessünk - hallották Lily hangját.

A roxfort, szokás szerint gyönyörű volt. Harry már épp köszönni akart Hagridnak amikor rájött, hogy nem is ismeri. Sajnálatos módon az utolsó fiákerben már ültek. Tom Denem és Lucius Malfoy.
- Nem is tudtam, hogy lesznek újak - kezdte Malfoy - Amint látom, a sárvérű már befogatta őket.
- Fogd be Malfoy! - szólt közbe Leila.
- Ó, jaj de félek - mondta Malfoy egy csepp félelemmel sem, a hangjában - Ha nem gyalog szeretnétek felmenni a kastélyba akkor egy kis tiszteletet várok.
- Ha neked a tisztelet egyenlő a pofonnal, akkor szívesen adok - mondta Leila.
- Hagyjátok abba! Mellesleg ha senki sem akar büntető munkát kapni az első napon, akkor...
- Fogd be sárvérű. Ebbe neked nincs bele szólásod - mondta Denem.
- De nekünk igen - hallottak egy hangot, egy nagyon ismerős hangot.
- Fogd be Potter - mondta Lily.
- Nálunk van hely - szólt Measy - Szerintem, inkább viseld el Ágast és Tapmancst, mint Denemet és Malfoyt. Igaz James a szerelmével kerget, de legalább nem akar megátkozni, mint azok - mutatott Denemre és Malfoyra.
- Igaza van - mondta Isabell - Szerintem is inkább bírd ki, mint hogy a temetésedre kelljen menni.
- Jó… - törődött bele Lily.

Az út mindenkinek kellemesen telt kivéve Lilynek. James egyfolytában azt bizonygatta, hogy ebben az évben összejönnek. Mikor bementek a roxfortba, rögtön összetalálkoztak McGalagony professzorral.
- Maguk hárman jöjjenek velem az igazgatóhoz - szólt Harryhez, Ronhoz és Hermionehoz.

Az igazgatói iroda Harry nagy meglepetésére ugyanolyan volt, mint mikor először látogatta.
- Névszerinti sorrendben, fognak leülni erre a székre - itt a jól ismert háromlábú székre mutatott - és a süveg fogja önöket beosztani a négy ház egyikébe. Miután megvan, hogy melyik házba kerülnek az igazgatóúr óhajt magukkal beszélni.
Hermione második beosztása egy percet igényelt, nem úgy, mint Harryé. Hosszú három percig magyarázta a süvegnek, hogy nem a Mardekár, hanem a Griffendél az ő háza. Roné csak tizenöt másodperc volt. Miután mindhárman végeztek McGalagony elment a háromlábú szék, és a süveg társaságában. Két perc múlva megjelent Dumbledore.
- Ha jól tudom, maguk egy időből származnak. Albus Dumbledore vagyok a roxfort igazgatója - mondta miután megérkezett.
- Hermione Granger, Harry Potter és Ron Weasley - mutatta be őket Hermione.
- Mi történt az ide kerülésüket megelőző este? Ugyanazon a helyen voltak? - kérdezte Dumbledore.
- Mind hárman máshol voltunk, és nem történt semmi érdekes, legalábbis velem - mondta Ron.
- Ismertétek egymást a jövőben? Nem volt furcsa érzésetek mikor álomra hajtottátok a fejeteket? - kérdezgetett tovább Dumbledore.
- Legjobb barátok vagyunk professzor úr. Az álmomban Ron, Hermione és a szüleim is szerepeltek - válaszolt ezúttal Harry.
- Nekem is. Az én álmomban is ők szerepeltek - szólt Hermione.
- Ez érdekes. De most inkább menjenek le, és vacsorázzanak - javasolta Dumbledore.

A vacsora jól telt. Harry észrevette, hogy Leila a hollóhátasok asztalánál ül. Akkor ő hollóhátas. Miután befejezték a vacsorát felmentek a klubhelyiségbe, és neki álltak keresni a cuccaikat, mivel elfelejtették megkérdezni, hogy melyik szobában lesznek. Mint végül kiderült Hermione Lilyék szobáját kapta, Harry és Ron pedig egy üres szobát kaptak. A két fiú olyan fáradt volt, hogy már beszélgetni sem volt idejük.